Duzzanat bölcsességfog-műtét után – meddig normális a duzzanat a bölcsességfog műtét után?
A kérdező azt kérdezi, hogy hány napig normális az egy bölcsességfogműtét kapcsán, hogy relatíve az arca fel van dagadva, s látszik, hogy neki valamilyen műtéti beavatkozása volt.
Duzzanat bölcsességfog-műtét után – két dolgot kell e kérdéskörben tisztáznunk.
Az első az, hogy milyen bölcsességfog eltávolításról van szó. Ugyanis az, hogy valakinek mennyire dagadt fel mondjuk egy alsó bölcsességfog eltávolítás után az arca, az függ egyrészt attól, hogy milyen helyzetben volt az a bölcsességfog, mennyire volt mélyen és mennyi csontot kellett fölüle eltávolítani. Függ attól, hogy ki távolította el a bölcsességfogat. Itt most nem magáról a betegségről, tehát a páciens helyzetéről beszélünk, hanem az orvosról. Ugyanis ha hosszabb ideig tart a bölcsességfog műtéti eltávolítása – mert, mondjuk az orvos kisebb gyakorlattal rendelkezik a dologban – akkor egészen biztosan jobban fel fog dagadni a páciens arca, hiszen hosszabb ideig van nyitva a seb, tovább kell ott manipulálni, nagyobb vérömleny tud kialakulni, s az ödéma is egyre-egyre fokozódik.
Tehát megbeszéltük, hogy a csont eltávolítása révén eleve lesz egy ödéma, s függ attól, hogy ki távolítja el azt a bölcsességfogat. Ezen kívül például még függ hormonális tényezőktől, itt elsősorban a hölgyek hormonális ciklusát kell ezen érteni, tehát a menstruáció napjai alatt nem javasolt a műtéti eltávolítás, nagyobb a vérzéshajlam is, nagyobb lesz az ödéma is.
Ezen kívül megfigyelhető bizonyos népcsoportoknál, hogy jobban hajlamosak az ödémára, jobban bedagadnak. Nem okvetlenül van ezek között összefüggés, de maga az embertípus adott esetben hajlamosabb lehet az ödéma kialakulására. Ez nem függ attól, hogy kinek mennyi a testsúlya, s nem függ attól, hogy kinek milyen a szeme színe, de bizonyára mindenki tudja magáról, hogyha beüti a kezét, neki fel szokott-e dagadni, vagy sem. Szóval ez egyénfüggő is, s nem is biztos, hogy ezt lehet mondjuk népcsoporthoz, vagy külsőhöz kötni, egyszerűen van, aki hajlamosabb az ödémára, s van, aki kevésbé hajlamos.
Úgyhogy, körülbelül ezekből a dolgokból áll össze ez a műtét utáni megnagyobbodás, duzzanat, ahogy a kérdező kérdezte.
Egy dologra figyelni kell: hogyha ez három nappal körülbelül a műtét után nem kezd el múlni, akkor előfordulhat, hogy a műtét során bizonyos kórokozók bejutottak a bölcsességfog eltávolításának sebébe és ott egy gyulladást hoznak létre.
Szóval, hogyha ez a műtét utáni állapot még lázzal is jár, vagy szájszárral, vagy általános levertséggel, gyengeséggel, akkor erős a gyanú, hogy egy gyulladás alakult ki, ami szintén kezelést kíván, tehát olyankor vissza kell menni a szájsebészhez, mert akkor el kell látni a pácienst.
Hogy kerülhetnek be azok a kórokozók oda abba a sebbe?
Ez borzasztó egyszerű, a száj az tele van kórokozóval, tehát az egy potenciális fertőző helye lehet annak a sebnek, ami szintén a szájban alakul ki, és ezeket a kórokozókat például a nyál, vagy a csontfúráshoz alkalmazott vízhűtés besodorhatja a sebbe. Ezért kell egyébként a bölcsességfog műtéti eltávolítása után rutinszerűen antibiotikumos terápiát alkalmazni, hiszen itt egy csontműtétről van szó.
Bölcsességfog fájdalom és ehhez kapcsolódó további “bölcsességfogas videók a YOUTUBE-csatornámon ITT!
Számos esetleírás, tudnivaló és műtéti fotó található a BOLCSESSEGFOG.COM weboldalon! Tájékozódjon Ön is!
További műtéti fotók és információk a BÖLCSESSÉGFOG – A SZÁJSEBÉSZ VÁLASZOL Facebook-csoportban. Csatlakozzon Ön is!
CIKKAJÁNLÓ BÖLCSESSÉGFOG PROBLÉMÁK TÉMÁBAN
AMIKOR A PÁCIENS SZEMÉLYESEN MESÉLI EL BÖLCSESSÉGFOG-KÍNJAIT…
MILYEN ÉLETKORBAN A LEGJOBB ELTÁVOLÍTANI A BÖLCSESSÉGFOGAKAT?
BÖLCSESSÉGFOG FÁJDALOM: MILYEN PANASZOKAT ÉS PROBLÉMÁKAT OKOZNAK A BÖLCSESSÉGFOGAK?
BÖLCSESSÉGFOGAK MŰTÉTI ELTÁVOLÍTÁSA ALTATÁSBAN