Csontpótlás
Csontpótlásra – nyilvánvaló módon – akkor van szükség, ha a csont valamiért nem elegendő. Például nem elegendő ahhoz, hogy abba implantátumot ültessünk be. A csont nem elég széles, vagy nem elég mély (magas) az implantátum befogadásához.
MILYEN ANYAGOKAT HASZNÁLHATUNK CSONTPÓTLÁSRA?
Először is: a saját csontot. A saját csont sok szempontból előnyös: mindenekelőtt azért, mert a szervezet biztosan nem idegennek ismeri fel.
Saját csontot nyerhetünk – kis mennyiségben – a szájon belülről is, de nagyobb mennyiséghez is juthatunk: ezt vagy a csípőlapátból, vagy a koponyatetőből vesszük ki.
(Ha szabad ennyi személyeset ideírnom: nekem a kedvencem a csipőlapátból nyert csont. Azért a kedvencem, mert könnyen hozzájutunk, kiváló minőségű és jól használható anyag és minden további nélkül jelentős mennyiséget tudunk kinyerni úgy, hogy abból a páciensnek semmilyen hátránya nem származik.)
Másik lehetőség, ha a szintetikus, vagy fél-szintetikus csontpótló anyagot használunk. Ennek előnye, hogy nem kell kinyerni a páciensből, azaz nem kell máshol is sebet ejteni, csontot kivenni. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy ezek az anyagok nem sajátok, vagyis biológiai tulajdonságaik némileg különböznek, és ez a szervezet védekezőrekcióját válthatja ki.
Harmadik lehetőség is van: a humán szövetből származó allograft, vagyis az emberi csontpótló. Ilyen a BoneAlbumin.
Ez egy élő donációból származó csontpótló. Az élő donáció azt jelenti, hogy csípőprotézis beültetésekor felszabadul a combcsont feje, ami egy kb. 5 cm átmérőjű csontgolyóként képzelhető el. Ebből a csontgolyóból készül a granulátum (őrlemény), blokk (különböző méretű szabályos testek: kocka, hasáb, henger, gyűrű, stb.), illetve a CT felvétel alapján személyre szabott, 3D-s térformák.