A Regent-ház tragikus története – a Rózsadombról lefelé a Bimbó úton, azután a Keleti Károly utcán, és balra, a Margit körútra. Sokan ismerik ezt az útvonalat. Néhány erőszakos fazon a buszsávban szokott előretolakodni.
A Mechwart-liget felőli sarkon egy ház: előtte buszmegálló (2-es, 6-os és 11-es busz), hirdetőoszlop és az árkádok alatt bankfiók.
.
.
Harmincvalahány éves nő mumifikálódott holtteste a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetében. Soha nem fogjuk megtudni, hogy ki is ő. Úgy maradt meg teste, mintha a sivatag homokja konzerválta volta. Hiszen az is történt: egy tűzoltóhomok-hegy omlott rá.
—–
—–
Földszintes sarokház a Margit-körúton. Tulajdonosa a Péchy-féle Himlőoltó Intézet tulajdonosa, Dr. Péchy Dániel orvos. 1911-ben eladja a házat a fővárosnak. A főváros nemigen tud mit kezdeni vele, amíg 1933-ban nem jelentkezik Vágó Rezső, hogy ő bizony építene oda egy hat emeletes luxusházat.—–
1935 márciusában Vágó Rezső tüzelőanyag-kereskedő szinte megszédül, amikor az általa finanszírozott luxusház alá épülő pincébe letekint. Odalent szorgos kubikusok ássák a gödröt. A Fenyves és Fried építésziroda tervei szerint ugyanis négy méter belmagasságú pince épül a ház alá. És egy év sem telik bele, amikor Vágó uram az építészekkel, Fenyves Istvánnal és Fried Miksával szürcsöli a Meinl-kávét a földszinten megnyíló Regent-kávéházban. Amelyről a ház a nevét is kapja, hiszen így ismeri mindenki Budapesten: a Regent-ház. A testet öltött luxus és elegancia: óriási rangot jelentett itt lakni. Nem hiába ment rá 870.000 pengő, igaz, tíz év alatt megtérül az egész, olyan magasak a bérleti díjak. Üvegcsőben futó lift, no és az a gyönyörű, hatalmas, magas pince.
—–
—–
1944. karácsonyán bezárul az ostromgyűrű Budapest körül. A frontvonal egyre közelebb van. A lakók a pincébe vonulnak: kényelmesen befogadja őket a hatalmas pince. Rokonok és ismerősök is érkeznek, hiszen a Regent-ház bombabiztos.
A Regent-kávéházban sem terjeng a kávéillat, és a zongora is elhallgatott: a német haderő fegyver és lőszerraktárnak jelöli ki. Orosz hadifoglyok hurcolnak be nyolcvan tonna robbanóanyagot a bőr és bársony fotelek és márványasztalkák közé.
A falon felirat: „Lefoglalva a Ferndhelhalle páncélos hadosztály lőszerraktárának.”.
—–
—–
1945. január 22-én hajnalban negyed háromkor óriási robbanás rázza meg a környéket. A Regent-ház környékén porfelhő szállingózik. Pirkadatra elül a por: a luxuspalota helyén nyolc méter magas romhalmaz tornyosul. A hatalmas robbanás egy pillanat alatt semmivé tett mindent: az egykori csillogás szempillantás alatt foszlott semmivé. A pincében háromszáz ember rekedt bent.
—–
—–
1948. március 22-én megkezdték a romeltakarítást és igen: a holttestek kiemelését is. Kora nyárra elérték az egykori pincét. A testek – már ami megmaradt – iszapos sárban úsztak. A polgári áldozatok maradványait a Farkasréti temető 19/1-es parcellájába, közös sírba temették.Kivéve egyet: azét a harmincvalahány éves nőét, akinek teste a ráomló tűzoltóhomoktól mumifikálódott. Ő ma is ott pihen az egyetem igazságügyi orvostani intézetében. Róla már sohasem fogjuk megtudni, hogy kicsoda. Mert semmi jellegzetes ismertetőjele nem maradt. Kivéve egyet: azt a zöld masnit, ami ma is ott van a hajában.
.
A Regent-ház felrobbanásának és leomlásának pontos oka ma sem ismert. Több teória ismeretes: orosz gyújtóbomba okozta a tragédiát, ami az előző éjszakai bombázások során került oda, vagy baleset történt, vagy szándékos robbantás.
A ház alatti pincében háromszáz ember lelte halálát. A ma ott álló épületet 1959-ben adták át. Érdekessége még, hogy az új épület tervezésében is részt vett Fenyves István építészmérnök.
.
.
A Regent-ház tragikus története című írásomhoz felhasználtam az Arcanum Digitális Tudománytár valamint a Hungaricana Közgyűjteményi portál dokumentumait.
További hasonló írások itt a honlapomon, a LITERA-ban!