fbpx

Kétszázharminchárom lépés

}

2020.12.12.

Dr. Lászlófy Csaba

szájsebész szakorvos, az orális implantológia szakorvosa

Emléktábla az Erzsébet körút 56. számú ház falán: „E házban lakott 1896-tól 1913-ig halála napjáig Dr. Korányi Frigyes a legkiválóbb magyar orvosok egyike a magyar belgyógyászati iskola megalapítója a hazai gümőkor elleni küzdelem megindítója…”
.
.
Korányi Frigyes belgyógyászprofesszor

Korányi Frigyes belgyógyászprofesszor

Hát persze, hogy ott lakott. Olyannyira ott lakott, hogy a teljes bérház az övé volt. 1886-ban építette. Pont abban az évben, amikor az egyetem rektora lett. A ház terveit a kor egyik legnevesebb építésze, Cziegler Győző készítette – ki más tervezzen egy rektornak?

 

Ha a Korányi-ház kapujától megyünk 230 lépést a Blaha Lujza tér felé, pontosan az Erzsébet körút 44-46. számú ház kapujában vagyunk, a Dob utca sarkánál.
1904 tavaszán a ház második emeletén lakó 79 éves ember tüdőgyulladással küzdött, amely Nizzából hazatérte után döntötte ágynak. Május 5-én reggel még elkérte feleségétől saját művét, A lőcsei fehér asszonyt és lapozgatta kicsit. Azután békésen elaludt.
Este hat órakor légszomjra ébredt. Kérte, nyissák ki az ablakot. Felesége, a több évtizeddel fiatalabb Bella kinyitotta, majd valaki átszaladt az Erzsébet körút 56-ba Korányi professzorért.

233 lépés háztól házig.

Korányi Frigyes, a budapesti egyetem rektora ennyit tett meg a beteg házáig. Ott felballagott a második emeletre és nagy szeretettel megvizsgálta páciensét. Este nyolc órakor mellhártyaizzadmányt vett észre nála. A beteg este kilenckor még beállította karóráját, majd a körülötte állóknak ennyit mondott: „Most már aludni akarok”. És akkor Jókai Mór elaludt örökre. Korányi mellette volt.
Az írófejedelem azonban nem a saját halála kapcsán került először kapcsolatba Korányi Frigyessel. Imádott első felesége, az ünnepelt színésznő Laborfalvy Róza nagybeteg lett 1886 telén. Ekkor Jókai levelet küldött Korányinak:
„Budapest, 1886 14. Nov. Méltóságos Tudor úr. Alázattal esedezem, kegyeskedjék Méltóságod még a mai dél előtt folytán, súlyosan beteg feleségem baja fölötti Consultatio végett hozzám elfáradni. Lakásom Sándor utcza 36 I emelet. Nőm baja tüdőlob; ordináriusunk dr Fromm Pál, és mellette dr Huray István; – kérem, ha kegyeskedik kérelmemet teljesíteni, izenje meg Méltóságod, hogy mely órában jöhet (kérném, minél korábban) hogy a másik két orvost jókor értesíthessem. Alázatos kérésem meg újítva, maradék mély tisztelője: Jókai Mór”

Laborfalvy Róza 1886. november 20-án örökre megpihent.

Jókai Mór halálos ágyán 1904. május 5

Jókai Mór halálos ágyán 1904. május 5

A levél írója és címzettje nem volt közeli barátságban. Jókai ugyanis megadta a lakcímét (közeli barátnak tudjuk a lakcímét). Ennek oka tudható: Jókai Mór Tisza Kálmán köréhez tartozott: az egykori balközép pártból került a kormánypárt soraiba. Ezzel szemben Korányi Frigyes (és a pesti orvosi iskola néven ismert Balassa-kör) Eötvös József politikai irányvonalához és baráti társaságához tartozott.

Eötvös és Korányi között barátság állott fenn, ugyanakkor Eötvös nemcsak politikai téren, hanem irodalmilag is rossz véleménnyel volt Jókairól. Mindezek alapján nem csodálkozhatunk a levél „idegen” hangján, amely a kor legdivatosabb írója és leghíresebb orvosprofesszora között nem mutat semmiféle baráti kapcsolatra.

1904. május 5-én este azonban Korányi Frigyes megtette azt a 230 lépést (nincs helyem leírni, de tudom, hogy már sokadszor tette meg…).

Szóval a halálban nincs pártállás. Ott minden kisimul.

—–

Jókai Korányihoz írt levelének forrása: Antall József: Jókai Mór ismeretlen levele Korányi Frigyeshez és Laborfalvi Róza halála.
(Orvostörténeti Közlemények – Communicationes de Historia Artis Medicinae. Vol. 50. (1969) pp. 149–153.)
Írásomhoz felhasználtam az Arcanum Digitális Tudománytár valamint a Hungaricana Közgyűjteményi portál dokumentumait.