A bölcsességfog extrém mélyen, a hetes fog gyökércsúcsának magasságában helyezkedik el és bizarr módon deformálja az állkapocsban futó érzőideg “csatornáját”. Ennek ellenére zsibbadásról vagy “bizsergésről” nem számolt be a kisasszony.

A műtéti beavatkozás során a ciszta és a bölcsességfog eltávolítását végeztük el úgy, hogy az állkapocsban futó érzőideg sérülésmentes maradjon. A cisztaüreget pedig csontpótló anyaggal töltöttük fel.

A csontfelszín feltárását követően még nincs nyoma a cisztának. Ennek az a magyarázata, hogy a ciszta zárt üreg, amely a csont “belsejében” helyezkedik el, hámbélése van és a benne lévő hám által termelt cisztabennék hatására, pontosabban az általa okozott nyomás fokozódásának hatására növekszik.

A csontfelszín megnyitása után a ciszta bélése szépen kipreparálható, a ciszta az üregből kiemelhető.

Végül előkerül minden bajok forrása, az a fránya bölcsességfog is.

A bölcsességfog kiemelése során maximális óvatossággal kellett eljárnunk, hogy az állkapocsban futó idegszál épsége megőrizhető legyen.

A hatalmas csontüreget csontpótló anyagokkal töltöttük fel. A műtét után a kivett szöveteket laboratóriumba küldtük szövettani feldolgozás céljából. A szövettani lelet visszaigazolta a klinikai diagnózist. Az alábbi három szövegrészlet a szövettani leletből származik:

A makroszkópos leírás azt jelenti, hogy “ránézésre”, szemmel megtekintve mit lát a patológus, míg a mikroszkópos leírás nevének megfelelően a mikroszkópikus struktúrák elemzéséből levonható következtetéseket, azaz magát a mikroszkópos szövettani leírást mutatja:

Ezután kerül rögzítésre a szövettani diagnózis, amely esetünkben teljes mértékben összhangban van a klinikai diagnózissal.

A szövettani eredmény megnyugtató, hiszen nincs jele rosszindulatú elváltozásnak (malignus elváltozásnak).

A továbbiakban a ciszta rendszeres kontrollja szükséges, amely elsősorban röntgen, esetleg CT-vizsgálatokat jelent. Azt kell monitoroznunk, hogy végbemegy-e a cisztaüreg csonttal való kitöltődése, azaz meggyógyul-e az állkapocs.

Nem sokkal a beavatkozás után fiatal hölgy – abszolút indokolt és előrelátó módon – kérte a három maradék bölcsességfogának eltávolítását is, amelyet helyi érzéstelenítésben teljesen fájdalommentesen el is végeztünk.

A bölcsességfogak által okozott kórképek ezen kívül az alábbiak lehetnek:

1. Helyhiány miatt a bölcsességfogak az előttük álló teljes fogazat torlódását idézhetik elő. A bölcsességfogak számára az esetek túlnyomó többségében nincs hely. Ilyenkor úgy “csinálnak helyet” maguknak, hogy a teljes fogazatot a középvonal felé (azaz előre) tolják. A torlódott fogazat fogszabályozással szabályossá alakítható, de önmagától normális pozícióba kerülni nem fog. Ezért sokkal egyszerűbb megelőzni, hogy a fogazat a bölcsességfog kinövése miatt torlódott legyen.

2. Ha a fog előtörésének csak részleges akadálya van, és egy ponton át tudja “szakítani” a száj nyálkahártyáját (“kibújik” az “ínyből”), akkor fog és az íny között egy tasak alakul ki. Ha ebbe a tasakba kórokozók, ételmaradék, stb. jutnak, akkor igen heves fájdalommal, szájzárral, bűzös lehelettel, magas lázzal és duzzanattal járó gyulladás jöhet létre.Ennek megakadályozására mindenképpen célszerű a részben áttört bölcsességfog eltávolítása. Ha a kórkép már kialakult, nagyon nehéz segíteni, mert a szájzár illetve a gyulladt szövetek miatt az érzéstelenítés nehezen kivitelezhető. Az antibiotikus terápia sok esetben segít ugyan, de csak lassan, és a kórokot nyilván nem szünteti meg; ezért az akut panaszok (részleges) megszűnése után el kell távolítani a kóroki tényezőt, vagyis a bölcsességfogat.

3. Előfordul, hogy a bölcsességfog nem normális pozícióban, hanem attól a arc felé, tehát normális pozíciójánál kintebb helyezkedik el. Kinövése után irritálja az arc nyálkahártyáját, szinte szabályos lyukat “harap” rajta. Mindez igen fájdalmas.

4. Fogszabályozó kezelés előtt mindenképpen javasolt a bölcsességfogak eltávolítása. A kinövő, torlódást okozó bölcsességfog a hosszadalmas és bonyolult fogszabályozó kezelés teljes tönkretételét okozhatja. Az áttörésben visszamaradt, a csontban elhelyezkedő bölcsességfog állcsontciszta képződését idézheti elő.

6. A második nagyőrlő fog hátsó felszínének feszülő bölcsességfog a 2. nagyőrlő hátsó felszínénszuvasodást okozhat, azáltal, hogy ott nem öntisztuló, és egyébként fogkefével sem tisztítható helyzet jön létre.

7. A ki nem nőtt bölcsességfog az alsó állcsontban – anatómiai pozíciójánál fogva – neuralgiform (idegbántalom-szerű) fájdalmak okozója lehet. Ennek az az oka, hogy az állkapocsban futó ideghez közel helyezkedik el, és annak nyomása miatt a tompa sajgástól, a heves fájdalomig sokféle, az idegszál nyomása által keltett fájdalom okozója lehet.

8. Önmagában a bölcsességfog előtörése is fájdalommal és szájzárral járhat. Ilyenkor vagy a bölcsességfog eltávolítása, vagy, ha esetleg normális előtörésére lehetőség van, annak segítése merül fel. Azokban a ritka esetekben tehát, amikor a bölcsességfog elfogadhatóan elő tud törni, és például az első nagyőrlő fog hiányzik, az előtörés segítésére is vannak módszerek. A bölcsességfog megőrzése azonban csak akkor indokolt, ha a rágásban részt tud venni, a páciens azt megfelelően tudja tisztítani, illetve ha a későbbiekben protetikai (fogpótlási) szempontból felhasználható.

Jelentkezzen be most!