Meg szoktam kérdezni a munkatársaimat, mielőtt az egyes beavatkozásokról írok, hogy az oda vonatkozó fotók vállalhatóak-e még a nagyközönség előtt. Ebben az esetben a válasz egy bizonytalan “hááát…” volt…
Erre való tekintettel különösen kérem azt, hogy a cikket csak “erős idegzetűek” olvassák el. Én szóltam…
Az alábbi röntgenképen jól látható a hatalmas ciszta, amely az állkapocs jobb oldalán látható. A páciensnek korábban ezen a területen egy impaktált bölcsességfoga (ki nem nőtt bölcsességfoga) helyezkedett el. A bölcsességfogat eltávolították, de vélhetően a fogzacskó maradványai bent maradtak. (A fogakat fejlődésük során a csontban a fogzacskó veszi körül, körülbelül úgy, mint egy magzatburok. Akkor, ha a fog nem tud kinőni (vagyisbennreked a csontban), akkor a fogzacskóból ciszta fejlődhet ki. Elképzelhető, hogy a bölcsességfog eltávolításakor már növekedetett ez a ciszta az állkapocsban.
A panorámaröntgen-felvételen az is látható, hogy a bal felső szemfog szintén “nem tud kinőni” és nem is megfelelő pozícióban áll a csontban; továbbá a jobb oldali bölcsességfog tengelyállása is eltér a normálistól és szintén “nem tud kinőni”. (A panorámaröntgen-felvételen az oldaliság fordított, tehát ami önnek most a jobb kezénél van, az a páciens bal oldala.)
Ebből az elváltozásból korábban szövettani vizsgálatot végeztünk. Erre azért volt szükség, hogy más, hasonló röntgenképet adó megbetegedéseket kizárhassunk. Arról, hogy melyek ezek, majd egy későbbi cikkben fogok írni.
A szövettani vizsgálat egyértelműen cisztának írja le az elváltozást:
Mi is az az állcsonti ciszta?
Kötőszövetes tokkal körülvett, hámmal bélelt tömlő, amelynek üregét szalmasárga híg, szerózus jellegű folyadék tölti ki.
A folyadék gyakran makroszkóposan is látható, selyemcsillogású koleszterinkristályokat tartalmaz.
A ciszta folyamatosan növekszik. Nagyon egyszerű megérteni, hogy miért: azért, mert hámja folyadékot termel. A cisztában nő a nyomás és ez a nyomás elsorvasztja a környező csontszövetet (mivel nyomja azt).
A ciszták a korai szakaszban általában nem okoznak panaszokat. A beteg rendszerint akkor figyel fel valami rendellenességre, amikor a fogak elmozdulnak, vagy a csont elődomborodik, de sokszor előfordul, hogy a cisztát a röntgenfelvételen véletlen leletként észleljük.
Jelen esetben egy speciális körülmény is hozzájárult a hatalmas elváltozás eltávolításának szükségszerűségéhez. Nevezetesen a fájdalom.
A ciszta ugyanis nyomást gyakorolt arra az érző idegszálra, amely az állkapocsban fut. Az idegszál neve nervus alveolaris inferior, amely egyébként a háromosztatú ideg (nervus trigeminus, azaz V. agyideg) 3. ága.
Képalkotó vizsgálatokon az ideg a cisztától egyértelműen elkülöníthető volt, de ennek ellenére előfordulhat ilyen beavatkozás után, hogy ez az ideg átmenetileg, vagy akár véglegesen is sérül. Ezt persze mindenképpen el akarjuk kerülni, de ennek ellenére előfordulhat.
Erről a kérdéskörről szintén egy későbbi cikkben írok majd részletesen.
El kell még mondanom, hogy a cisztát hónapokkal ezelőtt dekompresszionáltuk, azaz megnyitottuk és cisztaszűkítőt készítettünk. Ez tulajdonképpen egy cső, amely a cisztaüregbe nyúlik és a szájüregbe vezet (vagyis a cisztaüreget és a szájüreget összeköti). Ez jó módszer arra, hogy a cisztában lévő nyomást megszüntessük – ezáltal pedig a ciszta nem nő tovább, sőt érzékelhetően csökken (ti. a hámja által termelt folyadék nem tudja növelni a cisztaüregben a nyomást).
A cisztaműtétek típusiról megintcsak máskor írok majd – tessék, immár a harmadik újabb bejegyzést ígérem be…
Most pedig tényleg csak azok olvassák tovább ezt a bejegyzést, akik bírják az ilyesmit…
Első lépésben feltártuk az elváltozás “bejáratát”. A ciszta ugyanis az állkapocs felső részén kitört a csontból, epusztította a kemény csontszövetet, így közvetlenül a nyálkahártya alatt elérhető volt. Ugyanitt vezettük be a cisztaszűkítő csövét is korábban.
Ezen a fotón szépen látszik a cisztafal, de be is karikáztam. Körülötte kemény csontszövet van.
A cisztát szépen kifejtjük a helyéről. A részben elhegesedett szövetbe sebvarrófonalat kötünk, így jobban ki tudjuk emelni.
A szövetet lassan fejtjük ki. Rengeteg heges szövetdarabot találunk.
A cisztaüreg, immár “tisztán”.
A szöveti képre való tekintettel meg kell várnunk a végleges szövettani diagnózist. Addig csontpótlást sem végzünk a cisztaüregben jelen esetben. Csontpótlásnál egyébként a szintetikus csontpótló anyagon kívül mindenképpen alkalmazni fogunk majd saját csonttal történő pótlást is.
Most megmutatom, mi volt a cisztaüregben. A fent alkalmazott figyelmeztetés, hogy csak saját felelősségre tessék tovább olvasni, ez esetben fokozottan érvényes! Íme:
Most tehát szövettani feldolgozásra várunk. A továbbiakról a későbbiekben beszámolok.
Jelentkezzen be most!