fbpx

Gőzekék a Budaörsi úton: John Fowler and Co.

}

2021.02.02.

LITERA

Dr. Lászlófy Csaba

szájsebész szakorvos, az orális implantológia szakorvosa

Angol magániskolákat idéző épület áll a Budaörsi úton a Rahó utcánál. Ütött kopott, de pusztulásában is nemes ház. Idén százhuszonöt éves.

Dacol (még) a Budaörsi út elképesztő forgalmával, de dacolt a történelem viharaival is. A hozzá tartozó még néhány ház sehol sincs már és az út szintje is feljebb került másfél méterrel, Budapest ostromakor volt itt német, magyar és orosz hadállás is és a Rákosi-korszakban össze-vissza darabolták. Most ott várja a megmentést – hátha valakinek megesik a szíve rajta..

—–
John Fowler letette a ceruzát tervezőműhelyében, és kisétált a szántóföldek felé. Inspirációt gyűjtött. Újra és újra látni akarta, hogy az emberi meg állati erővel végzett szántás micsoda embert próbáló dolog még a hűvös Angliában is.
Omladozik a ház a Budaörsi úton: az egykori dicső múlt lassan szétmállikJames Wattot is foglalkoztatta a szántógép, és utána még néhányan próbálkoztak a megoldással. Sikertelenül.
– Hát majd én! – kiáltott a végtelenbe Fowler, és visszament a tervezőasztal mellé. Fel sem kelt onnan hónapokig. És végül megszületett a szörnyeteg – bár először talán kuncogva és hitetlenkedve fogadták a találmányt. De Fowler-t nem olyan fából faragták, hogy feladja a dolgokat.
– Tegyünk próbát – mondotta, és a tervezőműhelye melletti szántóföldre rendelt egy négyökrös ekét, ő maga pedig a csattogó-kerregő masinára pattant. Környékbeliek, kollégák, falusiak és városiak, földbirtokosok és parasztok lesték a mutatványt – és „jó” emberi szokás szerint sokan a felsülést várták…
Az ökrök megindultak, húzták a barázdát, szépen, komótosan. A vasszörny pedig – nyergében jó Fowler urammal – parádés sebességgel húzott el mellettük, szántva kétszer annyi barázdát egyszerre. Amikor már száz méterrel előrébb robogott a mester, talán az ökröknek is eszébe jutott, hogy hamarosan itt a nyugdíjazás ideje*… John Fowler szája sarkában pedig halvány mosoly jelent meg – hát sikerült! 1855-öt írtak ekkor.

John Fowler and Co.: gőzekék a Budaörsi úton

Egy jó John Fowler-féle gőzekét valaki? Hm?1888-ban hazánkban is megjelent a „John Fowler and Co.”. A cég ekkor már jelen volt a világ számos országában, Dél-Afrikától Kubáig és Új-Zélandtól Egyiptomig. A Budaörsi út menti telken az egykori szőlőlugasok helyén – a jó nevű Welisch Sándor és Welisch Gyula tervei alapján – felépült az irodát, bemutatótermet, raktárt és javítóüzemet is magában foglaló cégközpont, az az angol magániskolákat idéző, sok vihart megélt méltóságteljes épület a Budaörsi út és a Rahó utca sarkán…
—–
Az épület északi oldalán éppen most eszi meg a felfutó borostyán a feliratot: „John Fowler and Co.” (nézzék csak meg a fotón!). Az ház bár védett, segítségért kiált.
Ha John Fowler uram meglátná, biztos vakolókanalat meg fandlit ragadna. Hiszen a gőzeke mellett levezette már ő a londoni metróépítkezést is. Mi neki egy kis hulló vakolat, meg a magyar történelem gőzhengere…
—–

* ebben az írásban itt hibát vétettem, ugyanis – mint arra Kárpáti Miklós úr, a Gárdonyi Antikvárium (http://www.gardant.hu) tulajdonosa figyelmeztetett – a  gőzeke nem húzhatott el az ökrök vontatta ekék mellett, mivel a gőzeke nem traktorként működött, hanem párosával a szántóföld két szélén állt és drótkötelekkel húzta keresztben az ekesort!
A műveletről több remek felvétel is hozzáférhető, például ez: https://www.youtube.com/watch?v=V90DwZswkvg

Így legalább tudom, hogy olvas valaki:-)
Még látszik valami a feliratból: John Fowler and Co.

További hasonló írások itt a honlapomon, a LITERA-ban!