Sokszor érkeznek hozzá páciensek góckeresésre. Vagy a háziorvos, vagy fül-orr-gégész, nőgyógyász kéri a vizsgálatot, bár sok esetben maga a beteg gondolja úgy, hogy a góckeresés indokolt. Mi is az a gócbetegség és mi a góc?
A gócbetegség kórfolyama: egy szerv vagy egy szervrendszer megbetegedése a szervezet távolabbi pontján létrejött fertőzéses eredetű krónikus gyulladásából származik. Gócnak a betegséget kiváltó krónikus gyulladást nevezzük. A góc általában tünetmentes és nem fájdalmas. A góc lassan fejlődik ki, ezért a páciens észre sem veszi, hogy valamilyen kóros elváltozás van kialakulóban.
A gócban felszaporodó kórokozók a vérpályába kerülve a szervezet kevésbé ellenálló területein megtelepedve betegséget hoznak létre.
A leggyakoribb góc által létrehozott betegségek (gócbetegségek), vagy másképpen: a gócbetegség tünetei:
– ízületi gyulladás
– foltos hajhullás és kopaszodás
– bőrkiütés(ek) és bőrelváltozások, ekcéma
– reumás endocarditis (szívbelhártya gyulladás)
– fáradékonység, levertség, alvászavar
– allergiás tünetek
– többször előforduló, látszólag ok nélküli hőemelkedés
– különböző szervek, szervrendszerek hosszú ideje tartó, ismeretlen eredetű megbetegedései
– többször előforduló, látszólag ok nélküli hőemelkedés
Mik a leggyakoribb gócok (vagyis: honnan származnak leggyakrabban azok a kórokozók, amelyek a másodlagos betegséget (vagyis a gócbetegséget) okozzák)?
– fogak idült gyulladásai
– mandulák idült gyulladásai
– a középfül idült gyulladása
– az arcüreg és a homloküreg idült gyulladása
– a vakbél, az epehólyag, a prosztata, a petefészek idült gyulladása
– a szem kötőhártyájának gyulladása (conjunctivitis)
Góckeresés során ilyen egyértelmű gócok is megtalálhatóak: a foggyökér gyulladása sipolyozik
A legjellemzőbb fog eredetű gócok:
– szuvas fogak (Figyelem! Attól, hogy egy fog néhány éve be lett tömve, még lehet szuvas!)
– olyan fogak, amelyek fogbele krónikusan gyulladt (Figyelem! Az ilyen fog sokszor nem fáj!)
– elhalt fogak, amelyek nem lettek gyökérkezelve (Figyelem! Az ilyen fog sokszor nem fáj!)
– gyökérkezelt fogak, amelyek gyökértömése nem megfelelő (azaz nem falálló és nem csúcsig érő) (Figyelem! Az ilyen fog sokszor nem fáj!)
– gyökérkezelt fogak, amelyek gyökértömése ugyan tökéletes, a gyökércsúcs körüli részen mégis granuloma, ciszta vagy krónikus gyulladás alakult ki
– visszamaradt foggyökér, letört fog, bennhagyott foggyökér
– olyan fog, amely az állcsontban van, és valamiért nem tud előtörni (pld. bölcsességfog)
– krónikus ínygyulladás (a foglepedékben és/vagy a fogkőben jelenlevő baktériumok gócként szerepelnek)
– fogágybetegség (ínysorvadás), amikor a fogak körül kialakuló ún. tasakok kiváló helyet biztosítanak a baktériumoknak
A páciensek góckeresés miatt szoktak bejelentkezni hozzám. Amennyiben felmerül fogászati góc gyanúja, akkor a fogazat és a szájüreg teljes és részletes vizsgálatát kell elvégezni. Ehhez ma már rutinszerűen CBCT-vizsgálatot végzünk. Ellenőrizzük a fogak vitalitását, az esetleges jelenlevő fogszuvasodásokat, a fogágy és az íny állapotát, áttekintjük a nyálkahártyát, a nyelv alatti területet. Megvizsgáljuk a nyelvgyöki részt, áttekintjük az állkapocs alatti térséget. A CBCT-vizsgálat alkalmat ad az arcüreg részletes áttekintésére is. A góckeresés, mint kezelés megfelel szájüregi daganat-szűrésnek is.
Abban az esetben, ha a páciensemnél gócot találtunk, nyilvánvaló, hogy azt kezelni is kell. A kezelés során elsőrendűnek tartom a fog megtartásának elvét, ezért a góc milyenségétől függően a fogszuvasodás ellátása, a fog gyökérkezelése, a fog gyökértömésének cseréje, a gyökércsúcs-rezekció (a gyökércsúcs és a környező gyulladásos szövetek eltávolítása a fog megtartása mellett) jön szóba. Az előtörni képtelen fogakat (pld. bölcsességfog) el kell távolítanunk. Ha a góc ciszta, akkor az állcsontok cisztás megbetegedéseit a ciszta eltávolításával kell megoldanunk. Nyilvánvaló, hogy a fogágybetegséget és a krónikus ínygyulladást is kezelnünk kell. Előfordul persze, hogy a fogmegtartó kezelések egyikét sem lehet alkalmazni már.