Elmúlás Ladon: a Hoyos-kastély

Ha az 1981-ben megjelent Életrajzi Lexikon azt írja valakiről, hogy „sorsa 1945 után ismeretlen” – nos ez nem sok jót jelent. Márpedig gróf Hoyos Miksa (Pozsony, 1874. november 20. – Budapest, 1956. július 20.(?)) rövid életrajzának utolsó sora ez.

Az 1951-es kitelepítések egyik transzportjában három (egykori) grófot, dr. Bethlen Pált, dr. Somsich Gyulát és Hoyos Miksa titkos tanácsost is megtaláltam, néhány ügyvéd, egy kerületi elöljáró és három egykori tábornok özvegye társaságában. Utóbbiak minden bizonnyal különös veszélyt jelentettek a Rákosi elvtárs-pajtás népi államára…

A Hoyos-család idehaza „csak” a XIX. században lett arisztokrata, de kasztíliai elődök már az 1500-as években spanyol nemesek voltak. Azt nem tudom, hogy hajtottak-e végre hőstetteket, de azt igen, hogy nagyon ügyesen házasodtak. Ezt a jó szokásukat Magyarországon is megtartották: a Széchenyi- és a Wenckheim-családokhoz fűzték őket házassági kötelékek és ezen felül baráti kapcsolatot ápoltak a Habsburgokkal. (Sőt: Hoyos Miksa gróf nagybátyja, Hoyos-Sprinzenstein József törte be a halott Rudolf főherceg ajtaját Mayerlingben, majd elvitte a tragédia hírét a császári udvarba…)

A Hoyos-felmenők mind tengerésztisztek voltak, de azután a Magyarországon megtelepedett család a mezőgazdaság felé fordult. Az 1874-ben született Hoyos Miksa kitanulta a mezőgazdaságot: a Magyaróvári Gazdasági Akadémián végzett, ám előtte még kijárta a grazi jogi egyetemet is. Biztos, ami biztos.

A család régi tradíciójával – a remek házasságokkal – sem hagyott fel a Miksa úr, hiszen feleségül vette az Ágnes Jolánta Iphygenia Gabriella keresztnevekre hallgató báró Inkey-lányt, kinek nagybátyja báró Eötvös Lóránd volt. Fizikából jeles.

S hogy mivel foglalkozott Hoyos Miksa, arról hallgassuk meg Vécsey Miklóst, aki a 100 értékes magyar című 1931-ben kiadott könyvében így ír:
„Hoyos Miksa gróf vérbeli agrárius. Szereti a magyar földet és a magyar föld termékeit és évtizedek óta küzd a birtokososztály érdekeinek a védelmében. De nemcsak a nagybirtokosok sorsa van a szívéhez nőve, harcol a törpebirtokosok jólétéért is és szeretettel állítja nagy munkakészségét a földmivesek és gazdasági cselédek és a gazdasági alkalmazottak érdekeinek szolgálatába. Eme tulajdonságai úgyszólván páratlan népszerűséget szereztek Hoyos Miksa grófnak.”

A gróf otthona az 1900-as évek elején épült angol vadászkastély-stílusú németladi kastély volt. A 4000 kötetes könyvtár, a biedermeier berendezés és az egzotikus növényritkaságokkal beültetett arborétum már mind a múlt ködébe vész.

 

 

Az 1919-es Tanácsköztársaság idején államosították először a kastélyt, de azután visszatért a Hoyos gróf úr, aki a felsőház tagja, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke, a Dunántúli Bank és Takarékpénztár valamint a nagykanizsai Transdanubia Egyesült Gőzmalmom Rt. elnöke és az Agrárindustria Rt. alelnöke is volt. Ezen túl gyakorló gazdálkodó: 2040 hold földet műveltetett itt Somogyban, a ladi lankákon.
Gróf Hoyos Miksa két háború közti politikai pályafutása 1922-ben az Egységes Párt képviselőjeként kezdődött, de a következő ciklusban nem volt tagja a képviselőháznak. 1930-ban a törvényhatóságok küldötteként jelent meg a felsőházban, majd ismét szünet következett a törvényhozói munkájában egészen 1940- ig, mikor a főrendi családok választották a felsőházba tagnak.

 

 

A II. Világháború vége felé bolgár katonai kórház volt a Hoyos-kastély. A 10. „Rodopszka” hadosztály állomásozott itt 1945. január 20. körül. Öt bolgár katonát temettek el a kastélykertben, de a holttesteket később beszállították Szigetvárra.

1951-ben, amikor a jó Hoyos gróf már a jászdózsai és jászjákóhalmi határban kapál mint kitelepített osztályellenség (értett hozzá, mezőgazdasági akadémia, ugye…) akkor a Somogyi Néplap éppen azon kesergett, hogy vacak a helyzet a ladi gépállomáson (azaz a Hoyos-kastélyban):
„…nem felel meg a követelményeknek a ladi gépállomás sem, ahol 56 traktorista él a volt kastélyban. A kastély egyik részében az Erdőgazdaság irodái vannak kényelmes fürdőszobával kiegészítve, habár erre semmi szükségük nincsen. Ezzel szemben a traktoristáknak a toronyszobában van helyük, két szoba áll rendelkezésükre hálószobaként. Ebben az aránytalanul kicsi két szobában alszik 56 dolgozó. Pókhálók, ujjvastagságú poros bútorok, piszkos lepedők társaságában, sőt van olyan traktorista, aki a csupasz sodronyon alszik, mert nem gondoskodnak rendesen az ágyak betétjeiről és azok tisztaságáról. Kultúrterem is van a toronyszoba alatt, ami szintén pókhálóktól díszlik, a poros asztalitenisz asztalon és néhány kecskelábú asztal az ebédlőberendezés, ezeken „esznek” a dolgozók. Ezekből a rendetlenségekből születik aztán az a hiba, hogy az öt traktoros nő közül már négy elhagyta a gépállomást és jelenleg egy nő bírja még ezt a tarthatatlan szociális helyzetet. […] A dolgozók annak ellenére, hogy olyan munkát végeznek, amihez feltétlenül szükséges a napi fürdés, vagy egyáltalán nem tudnak fürdeni, vagy ha rászánják is magukat, akkor 56 csigalépcső sorozaton kell lavórszám felhordani a vizet.” Hiába no, a dolgozók államába göröngyös út vezet…

Gróf Hoyos Miksa 1956. július 26-án halt meg Budapesten. Fiai – akik mindketten a ladi kastélyban születtek – 1977-ben és 1978-ban hunytak el, míg második felesége 1979-ben.
Azt hiszem, a ladi Hoyos-kastély végleg elveszett. Jelenleg 300 millió forintért árulják, de felújítására semmi remény sincs.

A németladi Hoyos-kastélyban lassan mindent betakar az őszi falevél. Salamon Zsolt fotóin kiált az elmúlás.
A kasztíliai nemesek magyarrá vált leszármazottjának álmai semmivé lesznek a Somogy-megyei kistelepülésen. 

Fotók: Salamon Zsolt

Katonai anyagok: Sőregi Zoltán hadtörténész