Salamon Zsolt a sógoroknál, Labancföldön látogatta meg az öreg bohém Ragnar mestert, aki még holtában is extravagáns és tartogat meglepetéseket.
Fotók: Salamon Zsolt
Az a Berlinben született kisfiú, akinek az apja még Erdélyben látta meg a napvilágot, az édesanyja pedig egy svéd grófnő volt, és akit egy darabig egy történelmi regényeket író gyártulajdonos, majd egy repülőszerencsétlenséget szenvedő ügyvéd nevelt, szóval ő, aki egyébként jogot hallgatott és vakbélgyulladást szimulálva kimentette magát a keleti frontról – bár az anyja negyedik házassága éppen egy német tábornokkal köttetett – nos ez a kisfiú a II. Világháború után huszonegypár évesen egy jogi diplomával a hóna alatt abból élt, hogy csinos osztrák dirndlikre gombokat fabrikált egy lezuhant angol bombázógép fémlemezeiből.
Ausztria egyetlen autógyártója – egy berlini kisfiú – Dr. Ragnar Mathéy
Az a Berlinben született kisfiú azután teherautókat forgalmazott, sőt gyártott is. Az 1950-es években ő volt Ausztria egyetlen autógyártója, háromkerekű autóit meg is lehet nézni a bécsi műszaki múzeumban. Kempingezéshez használatos cuccokat gyártott és forgalmazott Európa számos országában, de végül művészstúdiókat létesített Bécsben, a Grundsteingasse 12. szám alatt, ahol egyébként étterem is volt, meg kerthelyiség, ahol a halastavából szállított jóféle pontyot készítették el értő kezek a grillrácsokon.
Az a Berlinben született kisfiú emlékiratokat írt és meséket mesélt a háború előtti Berlinről és az Ausztriában is ínséges (más okból ínséges) 50-es években kibérelte az egész Fertő-tavat – amit ő persze Neusiedler See-nek hívott – hogy learathassa a nádat. Ebből komoly tőkére tett szert. Pecsétes téglákat gyűjtött minden mennyiségeben, meg veterán autókat. Képeket festett és feltalálta – jó, legalábbis ő is feltalálta – az utánfutós kerékpárt, és a biztonsági övet is ő mutatta meg először az osztrákoknak. Tervezett elektromos autót is, de hülyének nézték. A robogóforgalmazás viszont nagyon bejött neki.
Az a Berlinben született kisfiú elképesztő pasas lehetett. 1963-ban megvett egy tanyát és építette és építette csak egyre. És bár Bécsben halt meg a bohém művészbarátok és a grillezett pontyok társaságában, végakaratának megfelelően a saját kezével épített tanyáján pihen. Pontosabban ezt is extravagánsan teszi a Berlinben született kisfiú, hiszen a megdermedt időben alvó otthonának épületei között megbújó sírján ez a felirat: „Itt ébredt és néha megpihen Dr. Ragnar Mathéy 11.9.1920 – 9.2.2003.”.
Hasonló írások a LITERÁBAN!