Biedermann-részről az üzletet Simon (1804-1864) és Gusztáv (1819-1890) ütötte nyélbe. Simonnak két gyermeke volt: Ottó (1852-1905) és Rezső (1854-1938). Előbbi Mozsgó, utóbbi Szentegát központtal szervezte meg nagybirtokát.
A pusztulásban is gyönyörű eklektikus – szecessziós szentegáti Bidermann-kastélyt Biedermann Rezső (1854-1938) építtette 1880-ban. 1896-ban a budapesti Szent István Bazilika mintájára családi mauzóleumot is építetett Rezső, akit egyébként I. Ferenc József császár és király 1902-ben bárói rangra emelt. A Biedermannok még a kiegyezés előtt katolizáltak és igazi magyar hazafiakká váltak.
Jelentős tőkeinjekciót jelentett az amúgy is dúsgazdag családnak Rezső házassága: Bleichröder Elzát vette nőül, kinek atyja Otto von Bismarck kancellár bankára volt. Hiába no, ha két bankárcsalád egyesül. Épült is Szigetváron fiú-, meg leányiskola és kórház, meg tűzoltóság és kisvasút. A Biedermann-család értett az adakozáshoz.
A birtokot a kastélyt építtető Rezső után fia, az 1894-ben született Biedermann Imre vitte tovább. A „továbbvitelt” picinykét megszakította: mintegy 42 hónapot frontszolgálattal töltött az I. Világháborúban. Miután kiharcolta magát, mintagazdaságot hozott létre Szentegáton, támogatta a pécsi szegényeket, tanítatta a birtokon élőket, öregségi nyugdíjat vezetett be a birtokon (valószínűleg hazánkban elsőként!) és 1931-1935 között az Egységes Párt „színeiben” a szigetvári körzet országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedett.
1944-ben Imre befogadta Edmund Pontiller jezsuita szerzetest, aki nyíltan a hitleri rendszer ellen fordult hazájában. Magyarország német megszállásakor Pontillert a Geheime Staatspolizei (becenevén a Gestapo) egyből elhurcolta, és ha már ott voltak, elvitték Biedermann Imrét is. Egy bizonyos dr. Zimmermann bécsi orvosprofesszor közbenjárására szabadult ki, aki történetesen a hivatalban lévő miniszterelnök, Sztójay Döme kezelőorvosa volt. Jó, ha az embernek vannak ismerősei.
1944 decemberében azután – a szokásos eleganciával – megérkeztek az oroszok. Hogy a család mire számított, nem tudom. Talán a Gestapós elhurcolás hatott, talán egy másik ismerős, mindenesetre a kastélyt a parkkal, meg egy kis földdarabbal megtarthatta a család. Pünkösdi királyság.
1949-ben jött a kommunista világ. A kastély bútorait széthordták, az ablakokat itt-ott befalazták, a parkettát felszedték. Az egykori mintagazdaság hetek alatt tönkrement. A környékbeli lakosság (roppant erkölcsi magasságokban szárnyaló része) vitt, amit tudott.
A család 1949 júniusának első napjaiban ment el a birtokról és az V. kerületi Galamb utcai lakásukban húzódtak meg. Két év múlva Biedermann Imrét az Államvédelmi Hatóság emberi minden indok nélkül elhurcolták a Petőfi téri Paradiso Kávéházból. Sok arisztokratához hasonlóan ő is a Kistarcsai Központi Internálótábor került.
Biedermann báró egyes források szerint cellájában éhen halt, más források szerint az ávósok agyonverték. Halotti anyakönyvi kivonatában „természetesen” szívelégtelenség szerepel halálokként, a halálozás dátumaként pedig 1953. január 9. A felesége, Kendeffy Katinka csak 1964-ben kapta meg férje halotti anyakönyvi kivonatát.
Biedermann Imrét sok társával együtt jeltelen sírba temették a 301-es parcellában. Földi maradványait – bár történt kísérlet az azonosításra – nem sikerült megtalálni.
Így a szentegáti Biedermann-mauzóleumban a földi maradványok nem, csupán az eltemetési hely, az Új Köztemető 301-es parcellájának földje pihen báró turonyi Biedermann Imre sírköve mögött.
Mi pedig csak azt remélhetjük, hogy egyszer feléled a hosszú álmát alvó kastély. Talán valami maradt még a régi időkből – valami kis szikra ebben a bús-pusztuló csodában. Talán lesz még élet Szentegáton.
Fotó: Salamon Zsolt
Információim szerint a kastély magántulajdonban van. Az utóbbi időben jelentős állagmegóvási munkákat végzett a tulajdonos a kastélyon.
A melléképületet (Kiskastélyt) kívül-belül teljesen felújította a tulajdonos.
A tulajdonos BIG Szentegát Kft. és tagjai a családi mauzóleumként is szolgáló kápolnát és környezetében lévő ingatlanokat előbb a Szentegát Községért Alapítványnak adományozták 2011. évben, majd a kápolnát eredeti állapotba hozták. A kápolna felújítására a BIG Szentegát Kft. tagjai összesen 75 Millió forintot adományoztak a felújításban közreműködő Szentegát Községért Alapítványnak.
Kisfaludy András “Vád nélkül” című dokumentumfilmje Biedermann Imre történetét mondja el.
https://www.youtube.com/watch?v=6sTfSD_Fr5s
Kérem önt, Tisztelt Olvasóm, hogy ne vigye el csak úgy a tartalmat. Mert az nem szép dolog. Köszönöm. LCs
- lászlófy
- LászlófyLitera