A Farkas-villa Bel-Budán: most alszik picit

Farlas-villa_bírák_és_ügyészek_telepe (11)

}

2022.01.22.



LITERA

Dr. Lászlófy Csaba

szájsebész szakorvos, az orális implantológia szakorvosa

Az 1900-as évek elején a Kis-Svábhegyen remek szőlőskertek, bőven termő kukoricamezők és sűrű erdők várták a kirándulókat. A fővárosi nagypolgárság villáit a pesti oldalon építette fel, és bármilyen hihetetlen ma már, de ez a bel-budai rész inkább vidéknek számított.

Itt, a déli lejtőn – a mai Ráth György utca, Tóth Lőrinc utca, Istenhegyi út és Határőr utca által határolt területen épült fel a Bírák és Ügyészek Telepe. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület – a Fővárosi Közmunkák Tanácsa segítségével – 36000 négyzetméter területet szerzett meg, amelyen összesen 46 telket jelöltek ki.

A telep fő szervezője és egyik kitalálója Dr. Márkus Dezső kúriai bíró volt, aki a Magyar Építőművészet című lapban így írt:

„A Délivasút pályaháza szomszédságában, a Kis- Svábhegy déli lejtőjén, ott, ahol egy esztendővel ezelőtt még járhatatlan dűlőutak választották el a Kékgolyó-utcát a város lakott részétől, néhány hónap alatt festői csoportosítású, színes változatosságával meglepő hatást keltő kis város keletkezett, makadámos utcákkal, vízvezetékkel, csatornázással, villamos és gázvilágítással. Augusztus óta be is népesedett ez a mese módjára keletkezett gyönyörű kis kottage-telep, amelyen egyelőre 40 épület hirdeti a fővárosi lakáskérdés egyik megoldásának kitűnően sikerült és mindenképpen utánzásra méltó módját. Az Orsz. Bírói és Ügyészi Egyesület által alkotott családi-háztelepről van szó.

[…] A villák stílusa a sablonos típusrendszertől eltérően annyira változatos, hogy két egyforma nem akad köztük, külsejük pedig különféle vakolattechnikával, színes kivitellel, sgraffittóval, majolikával és egyéb művészi elemekkel, sőt itt-ott freskóval is díszes.”

A villák tervezője Árkay Aladár volt, aki igazi eklektikus villaparkot hozott létre 1911-től kezdődően – két év alatt. Angol stílusú villába oltott erdélyi népi építészet, meg szecesszióval vegyes skandináv stílus: emiatt egészen egyedi a telep hangulata.

A villa, ahol mi jártunk nem Árkay-alkotás, és nem is bírók és ügyészek számára épült, mégis ezen a területen helyezkedik el. Tervezői a szintén jó nevű Román-testvérek, Miklós és Ernő, építtetője pedig Farkas Imre úr volt. Róla tudjuk, hogy a Kann és Heller cégnél volt főnök. Neves és jól menő cég volt ez, amelyet 1869-ben alapított Kann Jakab és Heller Ármin.

Nem tudjuk, hogy Farkas úrnak mennyiben volt szerepe abban, hogy a cég gazdálkodása megcsúszott: 1931-re a tartozások már egymillió pengő fölé rúgtak. Mindenestre a Honi ipar 1931. február 1-én megjelenő lapszáma arról számolt be, hogy: „A Kann és Heller Rt. műszaki nagykereskedés két főtisztviselője, Farkas Imre és Erős Károly kilépett a cégből, és együtt önállósította magát. Üzletük Visegrádi-utca 23. szám alatt van. Közel negyven évig állottak a Kann és Heller cég szolgálatában.”

A Farkas-villa kényelmes, igazi szecessziós (néha picit art-deco érzetű…) épülete igazán elegáns hajlék lehetett annak idején. Házmesterlakás, cselédszoba, mosókonyha, kamra az alagsorban, a földszinten három nagy szoba, és a konyha, no meg az óriási télikert, az emeleten négy szoba, gardrób(ok) és még egy cselédszoba és egy impozáns középső tér, ahová az elegáns lépcső vezetett fel. És a fürdőszoba – a Tisztelt Olvasó nézze meg a képeket, ott az eredeti fürdőkád. Tiszta vonalak, elegancia és finom formák.

Azután 1945-ben a Farkas-családot elfújta a szél. Az ötvenes években az eredetileg egy családnak épült elegáns villákat államosították, és azokat építészetileg (is) megerőszakolva több lakásra osztották fel. A Farkas-villa egészen jól megmaradt, szerencsére durván nem alakították át.

Most szunyókál ez a ház, és várja, hogy újra legyen élet a falak között.

Nagyon remélem, hogy az új tulajdonos megtartja majd azt a fürdőkádat.